, (rág-al-om) fn. tt. rágalm-at, harm. szr. ~a. Azon sérelem, illetőleg sértegető beszéd, mely valakinek becsületét, hirét nevét megrontani akarja. Képes kifejezés a rág igétől kölcsönözve, mintha t. i. a becsület-sértő ember eb gyanánt rágódnék másokon.
Egyezik vele a héber rágal, egyik jelentésében am. valakinek becsületét sértette, gyalázta; s arab nyelven ugyanazon ige am. szopott és rágalmazott, t. i. a rágás és szopogatás együtt járó állati müködések.