, (roj-t-oz) áth. m. rojtoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Valamely szövet széleiből a szálak egy részét úgy tépi ki, hogy a meggyérültek rojtokat képezzenek, pl. midőn a vászon végéből a keresztfonalakat kihúzkodja. 2) Különösen készített rojtféle cziczomával ékesít, szegélyez valamit. Rojtozni a kendőket, a függönyöket.