, (riv-ancs) fn. tt. rivancs-ot, harm. szr. ~a. Elavulásnak indult ritka divatú szó, a körülirt jégeső értelmével, melynél csakugyan eredetibb, és jellemzőbb, mert az égből eső jégnek erős riadó, rivogó hangját fejezi ki. Hasonlólag hangutánzók e légtünemények, nevei is: eső, zivatar, zimankó, vihar, szél.