, (risz-a-al) áth. m. riszál-t. 1) Bizonyos szilárd, tömör szövetü testet életlen késsel, vagy más hasonló eszközzel nehézkesen metél, hasít. Ez a kés nem metszi, hanem csak riszálja a kenyeret. V. ö. RESZEL. 2) Léptében mentében farát ide-oda mozgatja, rázogatja. Tarát, farát riszálja. Riszálva járja a tánczot. V. ö. RISZ, hangszó.