, (rím-ěz-ik) k. m. rímzětt, htn. rímzeni. Mondjuk szótagokról, illetőleg versekről, midőn a rímben öszhangzanak, vagyis hasonló hangokból állanak; V. ö. RÍM. E népdali versben: kukorikol a kakas, úgy szép a lány, ha piros, ,kakas és ,piros nem rímzenek, vagy legalább roszul rímzenek; ellenben ha az utóbbi sor, mint némely vidéken mondják, így ejtetik: úgy szép a lány ha nyakas, ,kakas, és ,nyakas helyesen rímzenek.