, elavult fn. melyből a ripacs, ripacsos, v. ripancs, ripancsos származékok maiglan divatoznak. Rokonai a rib és rif, melyekből a ribál, ribancz, ribanczos, és rifol származtak. Mindezek alapfogalomban valami vásottat, elrongyollottat, szakadozottat jelentenek. Különösen a rip a himlő által megszakgatott bőrnak állapotát is fejezi ki, vastaghangon rap, melyből lett: rapos (himlőhelyes), rapancz, rapanczos v. rapacs, rapancs, rapacsos, rapancsos. Rokon, kivált rap gyökkel általános értelemben a német rauh, roh. A himlőhelyre vonatkozva: a szláv nyelvben Jancsovics szerént rapa am. himlőhely; ripacs; a finnben Budenz J. szerént rupe kosz, rüh, himlő, a lappban: ruobbe, ruebbe stb.