v. RIKKANTÓS, (rik-k-an-t-os v. rik-k-an-t-ó-os) mn. tt. rikkantos-t v. ~at, tb. ~ak. Tréfásan szólva, oly savanyú, hogy megríkatja az embert. Rikkantos bor. Azon kevés számu melléknevek közől való, melyek a mutató mód jelen idejének harmadik egyes személyéből származnak, milyenek magasztos, takaros, pirítos v. pirítós.