, elavult fn. melyből rikácsol, rikácsolás eredtek. Jelent igen erős, és éles rivó, vagy riadozó, rekedt hangot, kiáltozást. Egyezik vele rekécs, melyből rekécsel, rekécselés származtak; mindazáltal a jelentés nem oly erős fokozatával mint ,rikácsol szóban.