, (rag-asz-t-ó) mn. és fn. tt. ragasztó-t. 1) Amivel ragasztanak, mi két vagy több testet együvé ragaszt. Ragasztó enyv, csiríz. 2) Mint főnév jelent különösen ajtófélt, melyhez az ajtót kötik. Szabó Dávidnál am. kötőfa. 3) Különösen a hajósoknál Kenessey Albert szerént általában mind az, mi valamely szerkezet erősitését, öszvetartását eszközli, pl. a naszádok ülődeszkáit tartó léczdarab.