, (rá-hajt) ösz. áth. és önh. 1) Valamit úgy hajlít, görbít, fordít, hogy egy másikra feküdjék. Eső ellen a köpenygallért ráhajtani a fejre. 2) Űzve sürgetve, mintegy haj haj! biztató szóval valami fölé menni kényszerít. A barmot ráhajtani a vetésre. A nyomtató lovat ráhajtani az ágyásra. 3) Önhatólag am. valamire hallgat, s azt követi, hiszi, elfogadja stb. Nem hajtok rá semmit, akármit mondasz.