v. ~BORUL, (rá-borúl) ösz. önh. Valamely öblös száju test fenekével fölfelé fordulva ráfekszik, ráterül valamire. A megrántott madarászháló ráborúl az alája gyült madárseregre. Szélesb ért. takaró, födél gyanánt ráterűl, ráfekszik. Ráborulni a koporsóra. Az árvíz ráborúl a sik mezőre. Ráborult, és keservesen sirt. Örömében nyakamra ráborult, szokottabban: nyakamba borult.