, (pad-ol-ó) fn. tt. padló-t. 1) Vastagabb-féle deszka, vagy laposra faragott gerenda, melyet padlatnak alkalmaznak. Felszedni a híd padlóit. Az elkopott padlók helyett ujakat rakni. A hajókon hasonló deszka a hajó és part vagy két hajó közti közlekedés végett; máskép: járódeszka. A hegedű vagy koboz padlója, mely a húrok alatt nyúlik el. 2) Az ily deszkák vagy gerendák öszves szerkezete. A lóistálóban padlót csinálni. 3) Szélesb ért. az épület valamely fenékterére rakott lapos kövek, vagy téglák szerkezete. Köznépies kiejtéssel: palló. Pázmánnál átv. ért. a törvények pallója am. azok ösvénye.