, (pacz-ka-az) áth. és önh. m. paczkáz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Paczkaféle csapószerrel ütöget, vereget. Paczkázni a gyermekeket. 2) Úgy bánik valakivel, mint paczkamester a növendékekkel, azaz, apró sérelmekkel, gúnyokkal illeti; gyöngédtelenséget, gúnyos megvetést gyakorol más irányában. Velem, v. rajtam ne paczkázz. Valakinek orra alatt paczkázni.