, (pacs-m-ag). fn. tt. pacsmag-ot, harm. szr. ~ja. 1) Elkoszpitolt rosz czipő vagy papucs. Pacsmagod nem leszek. A törökben basmak am. papucs (ritka használatu. Hindoglu). 2) Seprű-féle eszköz, vagyis pemet a kovácsoknál, melylyel a tüzet fecskendezik. 3) A festők, mázolók ecsetje; szokottabban: pamacs. Első értelemben közvetlenül hangutánzó, második és harmadik jelentésénél fogva gyöke a pocs, mocs szókhoz áll legközelebb, mennyiben nedvességet jelentenek; egyébiránt ez utóbbiak is hangutánzók. V. ö. PASMAG. A persában pacsm am. gyapjú; fan.