, (parducz-os) mn. tt. párduczos-t, v. ~at, tb. ~ak. 1) Párduczokkal bővelkedő, pl. párduczos vadon, sivatag. 2) Párduczbőrt viselő. Párduczos őseink, párduczos Árpád.
"Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén
méltán látassa vitézlő Párducaos Árpádot?
Vörösmarty.
"Úgy tetszik, elhunyt párduczos őseink
Támadtanak fel hamvaikból.
Berzsenyi.
"Párduczos őseink, s őseitek tüze
Lobbantgassa lelketeket.
Csatadal, 1809-ből.