, fn. tt. parádé-t. Közszemlére, mutogatásra, fitogtatásra számított díszállapot, különösen öltözékben, bútorzatban kitüntetett fényüzés. Parádét űzni. Parádéra, parádéból czifrán öltözködni. Parádéra való fogatok, paripák. Katonai nyelven, midőn a hadsereg legdíszesebb öltözetben, és fegyverkezetben bizonyos innepélyre, tisztelgésre, szemlére stb. öszvegyűl. Bakáink nyelvén az őrszemle a fele német fele franczia Wachtparade után: vakparádé. Közelebbről franczia eredetű szó; a franczia parade, név, valamint a parer ige pedig a latin parare, illetőleg a latin paratus szóval hozatik összeköttetésbe. (A. Régnier).