, fn. tt. pár-t, tb. ~ok. A latin par, s talán ettől a német Paar, franczia paire, stb. értelmében am. hasonló nemüekből kettő. Pár keztyű, három pár csizma; pár ökör, gerlicze. Párjával am. kettesével. Pár forint, pár nap, am. egykét forint, egykét nap, azaz nehány forint, nehány nap. A persa nyelvben barábar, v. beráber, am. hasonló, egyenlő. A házas életre vonatkozólag társat jelent. Derék pár ember. Élete párja meghalt. E szóban alapértelem a hasonlóság, honnan, nincs párja, am. nincs hozzá hasonló, nincs mása; levélnek párja, mely az eredeti levélhez hasonló, annak hasonmása. A pár mint hasonló nemüből kettőt jelentő szó helyett a régiek gyakran bokor szót használtak. l. BOKOR, fn.