, PAPIROS, fn. tt. papiros-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Eredetileg némely növényanyagok rostjaiból készített lebenyegszerü vékonyabb, vastagabbféle lap, különösen, hogy írni lehessen rája. Az egyiptomiak voltak az elsők, kik az úgynevezett papirosfa síkhéjából készítettek ilynemü szert. Ma különösen, kender-, len-, gyapot- stb. rongyokból készült vékony lemez vagy lap, hogy írni, nyomtatni lehessen rája; néha vagy némely része (itató papíros) takaróul is stb. használtatik. Rövidebben: papír. Megenyvezni a papírt v. papirost, hogy ne itasson. Itató-, irópapír v. papiros, nyomtató papír v. papiros. Posta-, levélpapír v. papiros; fehér, vörös, zöld stb. papír v. papiros. Egy koncz, ív, negyedív, tizenkettedrét papír v. papiros. Kemény, vastag, lágy, vékony papiros. Eltűri a papiros, akármit írsz rá. (Km.).