, fn. tt. papá-t. Gyermeknyelven am. étel, talán az ajakmozgástól. Kell-e, fiam, papa? Lugossy Józsefnél s Kresznericsnél eléjön magas hangon is: pepe, mely pép szóval rokonítható. A persában páh am. étel, különösebben: leves (cibus, sed usitatius: iusculum. Vullers).