, (pany-ó-ka-an) igehatározó. Föl nem öltve, hanem nyakba akasztva, vállra vetve, panyókára, panyókásan. Panyókán viselni a dolmányt, mentét. Máskép: palástul. Törzsöke panyóka, mely valószínüleg egy gyökből eredt a panya, pányva szóval, s jelent kötelkét, madzagocskát, zsinórkát, melynél fogva a felső öltönyt nyakba vetni szokás. V. ö. PÁNYVA.