, (pallér-oz-atlan) mn. tt. pallérozatlan-t, tb. ~ok. Simává nem csiszárlott, nem idomított; rögös, fénytelen. Pallérozatlan üvegek, kövek, fegyverek. Átv. ért. eredeti nyerseségű, darabos erkölcsü, faragatlan, bárdolatlan, müveletlen. Pallérozatlan rüpők. Határozóként am. pallérozatlanul, csiszárlás nélkül.