, fn. tt. pallany-t, tb. ~ok. Azon nehéz és nemes fémek egyike, mely az érenynek (platina) rendes kísérője gyanánt jön elé a természetben, s ahhoz csakugyan mind szinére, mind kalapálhatóságára, mind pedig igen magas hőfoknál ömlékenységére nézve nagyon hasonlít. A latin palladium név előrésze: pall vétetett a magyarban is törzsül, s az elemek any képzőjéből alkottatott a ,pallany nevezet. (Török József tanár).