, hangutánzó gyök, melynek fordítva megfelel: csap; tompább hangon: pat, tap; sziszegve: pacz. 1) Főnév gyanánt alkalmazva, tenyérnek tenyérbe csapása. A gyerekek tisztelet- vagy barátság jelül pacsot szoktak adni. Adj fiam pacsot. 2) Tisztátalan, mocskos, álló víz; máskép: pocs, honnan: pacsangol am. pocsároz; pacsmag, seprűféle eszköz, melylyel valamit befecskendeznek, megnedvesítenek, pl. a kovácsok pacsmaga, máskép: pemet v. karapoló. Pacs, mint hangutánzó gyök rejlik a pacskol, pacsi, pacsirta, pattan stb. szókban is. Mint ilyenhez rokonok a hellen πατασσω, latin batuo, franczia battre stb.