, fn. tt. orkán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. A forgószélnek, s viharnak, kivált a tengerinek legdühösebb, legerősebb neme. Olaszul: orcano. Adelung szerént e nevet a hajósok hozták Amérikából. Egyébiránt mint hangutánzó, egyszersmind kerek forgásra vonatkozó or gyöke, valamint több más nyelvekben, úgy a mienkben is megvan, fergeteg, förgeteg, forgatag szókban.