, (ok-oz) áth. m. okoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Mint ható, cselekvő ok létre hoz valamit. Kora halálát a mértéktelen élet okozta. A háboru sok kárt okoz. Ez a bor fejfájást okoz. 2) Használják okol helyett, s am. valaminek okául állít. Saját hibádért engem ne okozz. Okozd magadat.