, v. ~KORON, (o-ly-an-kor, vagy ~koron) időhatározó. Bizonyos távol időhöz hasonló időben. Olyankor megy utazni, mikor legtöbb dolga volna otthon. Olyankor magam is szeretnék ott lenni. Ellentéte, a jelen időre vonatkozó ilyenkor, pl. ilyenkor ne jőj hozzám, mert sok a dolgom, jőj inkább olyankor, midőn ráérek. Megfelel e kérdésre: milyenkor Némileg különbözik: olykor.