, (ok-os-an) ih. 1) Az észtan szabályai szerént. Okosan szólani, beszélni, irni, értekezni. 2) Ildomosan, a körülményekhez alkalmazkodva, ovatosan, czélirányosan, helyesen, bakot nem lőve; furfangosan, ravaszul. Okosan viselni magát. Csak okosan, hogy valami kár ne történjék. Okosan kivágni magát a veszélyből.