, (ol-d-al-t) ih. 1) Valamely testnek oldala felől. Az ökör a szekér előtt, a béres pedig oldalt megy. Oldalt kísérni a vonuló katonaságot. Jobb, bal oldalt. Oldalt jön az eső. 2) A menő, mozgó irányára vonatkozva am. nem homlokegyenest, vagy hátrafelé, hanem oldallal odább, előre. Oldalt lépegetni, nyomulni. Más irásmóddal: oldaltt.