, (nyáj-as-ság) fn. tt. nyájasság-ot, harm. szr. ~a. Tulajdonság, midőn valaki mások iránt szives, barátságos, megelőző, udvarias, hizelgő, kedveskedő, szelid. Szivbeli, tettetett nyájasság. A házi ur nyájassága fűszerezte a lakomát. Különös nyájassággal fogadni a kedves vendéget.
"Bánatos érzéssel nézek vissza rátok,
Ti szelid szerelmek s vidám nyájasságok
Örömmel telt órái.
Berzsenyi D.
V. ö. NYÁJAS.