, NYIRĚS, (nyir-és) fn. tt. nyirés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Cselekvés, midőn valamit metsző eszközzel, nevezetesen ollóval levágnak. Haj-, szakál-, gyapjúnyivés. Nyirés előtt a juhokat megmosni. Nyirésért fizetett bér. A juhnyirést darabszámra fizetni. Különösen gyapjúra vonatkozva, azon gyapjú, melyet bizonyos évszakban nyirnek. Tavaszi, őszi nyirés. Ezen gyapjú mind egy nyirésből való. A múlt őszi nyirést eladtam, de a tavaszira még nem akadt vevő.