, (nyil-al) áth. m. nyilal-t. 1) Nyillal lő, meglő, megszúr, megsebesít valakit, vagy valamit. 2) Átv. mondják bizonyos betegségekről, különösen vértolulásokról, melyek időnként, s némely testrészeken oly érzést gerjesztenek, mintha hegyes eszközzel szurdálnák. Valami nyilalja az oldalamat. Máskép szegez, honnan a nyilalás, és szegezés egyet jelentenek. 3) A székelyeknél, Abaujban, Balaton vidékén stb. am. valamit rúddal, doronggal fölemel, miből az tünik ki, hogy a nyil hajdan átv. ért. rudat, dorongot is jelentett. Fölnyilalni a terhet. A házat fölnyilalni am. födelét dorongok által felcsaptatni. Vagy talán a nyel, nyél főnévnek módosúlata.