, (nyer-ěg) fn. tt. nyerg-et, harm. szr. e. 1) Ülésféle készület, melyet a lónak, vagy akármely úgy nevezett hátas baromnak hátára kötnek, hogy kényelmesebben lehessen rajta ülni, vagy valamely terhet vinni. Magyar nyereg, franczia nyereg. Lapos, kápás nyereg. A nyerget felkötni, megszorítani. Magát nyeregbe vetni. Nyeregbe való legény. Nyereg alá való csikó. Kivetni valakit a nyeregből. A nyerget ütik, hogy a ló érezze. (Km.). Rest ökör nyerget kér. (Km.). Két nyerget ülni egy seggel nehéz. (Km.). Minden nyeregbe odafér. (Km.). A népdalokban gyakran eléfordúl a selyem- és bársonynyereg. Bársonynyereg szamárra, aranyperecz disznóra. (Km.).
"Mert vajjon egy lóra két nyerget teszünk-e?
Két lovas egy nyergen tud-e ülni szinte.
Arany. (Buda halála).
Vadászok nyelvén nyeregbe szorúlt azon agár, mely teljesen lefutotta tehetségét, erejét ha volt; ha nem volt, úgy gazdája szégyenére szokták mondani. (Bérczy K.). 2) Átv. valamely testnek fölemelkedett, kiálló része, péld. hegynek orma; továbbá darab fa, vagy fésüforma eszköz, melylyel némely hangszereken a húrokat feltámasztják. Nyereg a hegedűn, brúgón, szokottabban: láb, húrláb.
Ezen szó képzésre nézve olyan mint a sereg, férěg, kérěg, mérěg, szúnyog; továbbá a keményebb képzőjü berek, kerek, telek stb. főnevek, melyekben az eg, og, ög, ek stb. szóképzők. A nyereg gyöke nyer, de mely mint ösmeretes ige alapfogalomra nézve semmi rokonságban nincs a nyereg szóval. Tehát azon gyöknek más értelme rejlik. A nyeregnek megfelelő német Sattel, és tót Sedlo az üléstől vették neveiket; de mint Adelung helyesen jegyzi meg, a magasodás fogalma is rejlik benne, miért átv. értelemben csakugyan magasságot, emelkedést jelent.
Ennél fogva mi a nyer gyököt azon magyar szók családja közé igtatjuk, melyekben az ar, er, or, ur előtét nélkül, vagy előtéttel magasságot, emelkedést fejez ki, milyenek a mar marj, mart, part, erdő, erkély, mered, meredek, or, orom, orj, hóri, torlik stb. Az ny vagy előtét mint a nyir (ige és főnév,) nyirk, nyanya, nyers szókban, vagy átalakult m, mintha volna mereg a fölmeredéstől. Egyébiránt hangokban is rokon vele, különösebben a ,nyer törzszsel a török ejer, csagataj iger (Abuska).