vagy ~BÖLCSÉSZET, (nyelv-bölcselet v. ~bölcsészet) ösz. fn. Bölcsészet, mely az emberi nyelv azaz beszéd eredetét, szervezetét s minden sajátságait az emberi elme egyetemes törvényeiből megfejteni, továbbá egy vagy több nyelvek tényeiből általános elveket elvonni, s ezekre újabb tényeket, illetőleg szabályokat alapítni törekszik.
NYELVBŐR, (nyelv-bőr) ösz. fn. Azon finom bőr, mely a nyelvet takarja. A forró levestől, erős dohánytól, lement a nyelvbőre.