v. ~SZEMÜ, (nagy-szěmű) ösz. mn. 1) Kinek, illetőleg minek aránylag nagy szeme van. Nagyszemü nő. Nagyszemü paripa. Egy szóval: szemők, mint pofók, pirók, ajók. Köznépien gúnynyelven: gurgulaszemű. Ilyenről azt is mondják, hogy kiülő szemei vannak. 2) Átv. ért. mondják holmi terménymagokról és gyümölcsökről. Nagyszemű szilva, szőlő. Nagyszemü kukoricza, búza, árpa; néhutt: öreg szemü. V. ö. SZĚM.