, (négy-szög) ösz. fn. Széles ért. oly térség, vagy test, melynek négy oldala vagyis oldalvonala és ezekáltal képzett négy szöge van, például, az ilyen alaku kert, udvar, szántóföld, szoba, ajtó, ablak, asztal. Hosszukás négyszög, melynek két párhuzamos oldala a másik kettőnél hosszabb. Hárántékos v. dült négyszög, melynek oldalai két tompa és két hegyes szöget képeznek. Szoros mértani ért. oly térségi alak, melynek négy egyenlő hoszszuságu oldala, és négy egyenes szöge van. Melléknév gyanánt véve am. négyszög alakjával biró, vagyis oly térséget, oly fölszint foglaló, melynek széle és hoszsza, tehát mindnégy oldalvonala egyenlő. Négyszög ölnyi térség, melynek mindnégy oldala külön-külön egy ölnyi. Négyszögmérföld, melynek mindnégy oldala egy-egy mérföldnyi.