, (nap-áldozat) ösz. fn. A napnak lemente. Napáldozatkor am. napnyugotkor. Különösen gömöri és palócz szó. (Hollók Imre, Szeder Fábián). E szóban: áldozat, talán rövid volt eredetileg az á, így: aldozat, melynek gyöke al megegyezik a szinte naplemenésre vonatkozó alkony szónak gyökével; vagy pedig e kifejezésben: a nap leáldozik, a nyelvszellem azt akarja kifejezni, hogy a nap áldását elvégzi, áldásos pályáját lefutja.