, (nándor-fehérvár) ösz. fn. A magyar történelemben nagy szerepet játszó városnak és várnak neve, mely hajdan a bolgárok most Szerbia fejedelmének székhelye. A régi latin földleiróknál Taurunum, vagy Alba Bulgarorum, a honi lakosoknál Bjelograd, azaz Fehérvár, népies nyelven Belegrád, Belgrád. A nándor nevet tájdivatosan nandor, vagy landor-nak is ejtették és ejtik. "Es azt is mondá, hogy az Nandorfejirvári szancsokot is várja az basa tíz ezer néppel. Levél 1550-ből. Szalay Á. 400. m. l.). "Mikor Landorfejérvár magyar kézbe vala. (Levél 1555-ből. Ugyanott). Viselik még e nevet egy nógrádi és egy hunyadvármegyei helység. A történetbuvárok feladata kipuhatolni, ha vajjon ezen helyek a nándor nevet nem valamely nádor-tól (v. ö. NÁNDORISPÁN) kölcsönözték-e? Különösen, mi Nándorfehérvárt illeti, nem onnan vette-e nevét, hogy fejedelmi, tehát nagyúri lak volt? Vagy, talán Nándor am. Neander, vagy Leander, mely nevek a bizanti birodalom történetében nem ritkán eléfordulnak. Újabb időben valamely ügyetlen szógyártó, ,Nándor-t ,Ferdinánd helyett erőszakolta a nyelvre.