, (nagy-ol) áth. m. naggolt. 1) Valamit nagy darabokra oszt, vág, hasít. Nagyolni az erdőben levágott fát. Továbbá 2) valamit nagyjából kifarag, pl. midőn az ácsok a fenyőszál felső rétegeit lehasogatják. 3) Valamit nagynak tart; ellentéte kicsinyel. Némelyek a gyakran hallható kiejtést követve itt két ll-vel irják, midőn nagyon-ol-ból vagy nagy-vall-ból származottnak tekinthető. Ha két ll-vel irjuk vagy mondjuk, akkor a múlt nagyoll-ott, htn. ~ani. Azonban ez értelemben valamint a kicsinyel, és kevesel, midőn ragoztatnak, kivethetik a segédhangzót, hasonlóan a ,nagyol is, pl. nagylom, nagylod, nagylottam, nagylottad, nagylani, némi különböztetésül az első értelemben vett nagyol-tól, miszerént így szólnánk és imánk szabatosabban: nagyolom a fát, nagy darabokra hasítom; nagylom ezen dorongot botnak, azaz úgy tartom, hogy ezen dorong botnak nagy.