, MARADTSÁG, (mar-ad-ság v. mar-ad-t-ság) fn. tt. maradságot. Valamelyik peres félnek s másik irányában elégtételre köteleztetése. Régi szó a törvénykezésben "A kereset... birságról való, amint a széktörésben, kötés dolgaiban méltatlan keresetekben és egyéb köz maradtságokban (et aliorum simplicium convictionum) szokott lenni. (Kitonich magyar forditása Kászoni János által 1647. évben, 6. lap). V. ö. MARASZT. Ma inkább: marasztalás v. marasztaltatás, néha el vagy le igekötőkkel is.