, (mar-ad-d-og-al) gyakor. önh. m. maraddogál-t. 1) Valahol gyakran ott marad, tartózkodik. Esténként a vendéglőkben maraddogál. 2) Gyakran elkésik. Mondják különösen többekről, kiket menő haladó társaik maguk után hagynak. A fáradtabb vitézek elmaraddogáltak az úton.