, (ma-ar) időhatárzó, melynek gyöke a jelen időt jelentő ma, melyből ar képzővel lett már. Élünk vele, midőn azon időt akarjuk kifejezni, mely bizonyos cselekedettel vagy állapottal legközelebbi viszonyban áll. pl. Én már megyek, itt a menésre vonatkozó legközelebbi időt jelenti. Az már régen (a réghez közel) volt. Már én többet nem iszom, am. ezen időtől kezdve nem iszom. Már is beleuntam a munkába, am. eddig is v. ezen időnek előtte.
"Vagyon nekem már is, náladnál szebb, jobb is.
Népdal.
Már most mit tegyünk? am. a jelenidő viszonyaihoz képest mit tegyünk.
"Csak úgy élünk már mi,
Nem dolgozunk már mi,
A ki nekünk bort ad,
Annál iszunk már mi.
Bordal.
Itt am. ezen időtől kezdve. Fölveszi az an és ig toldalékragokat is: máran, (innen az öszvehúzott mán és márig, (s ettől a módosított máng.) Az ím közelre mutatóval egyesülve immár am. ime a jelen időhöz vagy körülményekhez képest. Immár magam sem tudom, mitevő legyek.