, (mar-ad-ó) mn. tt. maradó-t. Aki vagy ami marad, mindenféle értelmében véve. V. ö. MARAD. Honn maradó leány. Békében maradó szomszédok. Barátságban maradó társak. Különösen, mint a haladó ellentéte, am. régi állapotát folytató, a régihez ragaszkodó, a kor miveltségével, szellemével előre nem menő. Maradó párt.