, (mag-ol-ó) mn. és fn. tt. magló-t. Széles ért. magolni, azaz tenyészteni, szaporítani való nőstény. Egyébiránt csak szoros ért. a disznóról, emséről használtatik. A malaczok közől meghagyni a maglónak valót. Ha a magló disznó nem szaporít, kiveszik görgőjét, s meghizlalják.