, (mám-or-ka) kicsiny. fn. tt. mámorkát. 1) Kisebb részegségnek, dőzsölésnek eredménye. V. ö. MÁMOR. 2) Növénynem a kétlakiak seregéből és négyhímesek rendéből, melynek faja a fekete mámorka. (Empetrum nigrum). Ennek szára lecsöpült, ágai kopaszak, levelei hosszadadak, bogyója széditő, s innen a neve is.