, fn. tt. majcz-ot, harm. szr. ~a. Kantárnak drágább szerből készült szára. (Szabó D.).
"A lovok sem visel együgyü fékeket,
Hanem szkófiomos majczból mívelteket.
Gyöngyösi István.
De jelent más valamely tartó szíjat is.
"Kétszeres lódingot emelnek vállokon,
Amelyek függenek karmazsin majczokon.
Ugyanannál.
Talán a görög-latin tomex v. tomice szóból módosult.