, (magyar-ország) ösz. fn. Szoros ért. azon földterület, mely a Duna és a Tisza, mint két fő folyó által hasítva, Galiczia, Szilézia, Morvaország, Austria, Stájer, Horvát-, Szlavonország, Szerbia és Erdély közt fekszik. Azonban régente ez egy értelmü vala a ,Magyarbirodalom szóval, pl. Báthori István lengyel király egyik levelében (1578. év körül): "Ha békességnek kell lenni, nem vagyok idegen azféle békességtől, melybe nemcsak Sléziának, Csehországnak, Lengyelországnak, hanem az teljes kereszténységnek (erdélyiesen, nem: keresztyénségnek), a többi között az nyomorúlt Magyarországnak javát és előmenetét ismerjük (kétségen kivül a többi részt s Erdélyt is oda értette).