, (mag-hon) ösz. fn. A növénytanban a virág legbelső részében kifejleni szokott termőlevelekből alakuló magcsatartó, melyben a megtermékenyülés után vagy egyenesen a mag, vagy a magrejtő fejlik ki. (Germen, ovarium). Némelyek szerént: magfészek, Diószeginél: magzat.