, (mag-csa) fn. tt. magcsát. Kis mag, magocska. Különösebben a növénytanban a termő leveleken kifejlődő hólyagcsa vagy szümölcs, vagy a mag durványa (rudimentum) mely a növény virágzása után maggá képes fejleni. (Ovulum). Ilyen magcsákkal van megtelve minden maghon.