, (gömbölyű kicsi v. kedves), kecsegtető indulatszó, módositva macza, maczi, maczus, maczkó. 1) Mondják lovaknak: Macz macz! máskép: ne ne! Nem mindenkor lesz ám macz macz, (km.), azaz nem mindenkor fognak édesgetni. Továbbá a kis csikónak: maczi. Ne maczi ne! 2) Kicsinyezve maczus, maczuska, a macskának. Cziczuska, maczuska. 3) Mint afféle édesgetve kedvező vagy pedig gömbölyű kedves, egyszersmind gyöke a népies nyelven divatos macza (szerető, kedves) szónak. 4) Némely lágy fák, különösen füzek, és rekettyék barka nevü hajtása, Dunán túl czicza-macza, mivel sima szőrü, és simogatni szokták, mint a cziczát néhutt: maczóka. 5) A maczat szóban átalakult masz, melyből lett a divatosabb maszat, maszatol, néhutt túl a Dunán pasz, paszat, paszatol.