, (lakhoz tartozó?) fn. tt. lakat-ot, harm. szr. ~ja. Zárféle vas, réz stb. eszköz, majd hengerded, majd gömbölyű, vagy kerek alakú, mely rugókra jár, s arra való, hogy ajtókat, kapukat, szekrényeket, ládákat stb. zárva tartson. Átv. ért. lakatot tenni valaki szájára, am. a beszédtől eltiltani, titoktartásra kényszeríteni. Házi lakat am. házi őr, oly szolga, ki rendesen otthon ül. Késő akkor lakatot vetni az istállóra, mikor már kilopták a fakót. (Km.). Néhutt, nevezetesen Heves megyében így nevezik a borsajtó gerendáját, melybe a csavar van eresztve. Rokon vele az egyértelmü finn lok, angol locket, lock, franczia loquet.